Mintha vizet innál. És mégis jó.

Ha már a Millerrel kezdtünk, akkor mi más is jönne most, mint annak az egyik legnagyobb vetélytársa, a holland Amstel egyik brandje, a 2005-ben induló Amstel Pulse.

És ezzel meg is fogtuk az egyik nagy előnyét, mert itt bizony nem az íz, nem a hatás az erősség, hanem az érzés. Amikor először ittam ilyet, arra gondoltam, hogy mekkora szemétség a bártulajdonosoktól vizezni már az üveges söröket is. De aztán egy baráti összejövetelhez vettem egy pár üveggel és kiderült, hogy ennek alapból ilyen az íze.

És ez erről is szól. Az összejövetelekről és a partikról. Na meg a nőkről, mert a nők is isznak sört, ráadásul pont ilyet. Nem erős (4,7%) viszont még annál is kevésbé keserű, sőt ha ez még nem lenne elég, sokkal kevesebb szénhidrátot és buborékot tartalmaz az átlagosnál. Ugye milyen jó?

Ez az ital nem más, mint egy kiváló frissítő, egy bevezető az igazi sörökhöz hogy mégse Bacardi Breezert igyunk, könnyed és trendi, egy buliban simán helye lehet ha épp egy rossz számot ad a DJ. Vagy én például kísérőnek szoktam tequilához.

Az üvege baromi jól néz ki viszont, olyannyira hogy 2008-ban elnyerte a Nemzetközi Reklámfesztivál Arany Oroszlán díját Cannes-ban. És látjátok a kupakját? Pont olyan mint a Bombáé.

Az ára nem sok szót érdemel, szerintem megfelelő egy ilyen termékhez, boltban 200 forintért megkapod, clubokban meg 500-ért, láttam én már breezert kétszer ennyiért is.

Összességében ez egy jó ital, csak nem azt kell várni tőle, mint mondjuk egy Guinesstől, de aki azt várja, az igyon Guinesst.

ár: 7/10

íz: 7/10

külső: 10/10