Az első részben az alsóerjesztésű sörök főbb típusait mutattuk be, most pedig akármilyen furcsa is: jöjjenek a felsőerjesztésű sörök.
Az első részben az alsóerjesztésű sörök főbb típusait mutattuk be, most pedig akármilyen furcsa is: jöjjenek a felsőerjesztésű sörök.
A napokban fogadták el a „Fucking Hell”-t, mint márkanevet Ausztriában. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy miért ellenkeztek sokan a név ellen.
„Azoknak, akik szeretik a sört és a pezsgőt is. Kitűnő alternatíva egy bor helyett különleges alkalmakra. Ezzel garantáltan a társaság középpontja lehetsz.”
Szintén volt már korábbi írásunkban szó a boros sörökről, hogy tulajdonképpen nevezhetjük-e ezeket sörnek, hiszen szőlőből készítik őket és nem is különböznek a boroktól annyira. Nos, ugyanezt a kérdést veti fel ez a 8%-os "pezsgős sör", de sörként lett anyakönyvezve a Rodenbach Krait Prestige, úgyhogy fogadjuk el aként.
Sörként pedig egy igazi különlegesség. Ennek megfelelően sörkedvelőknek és ínyenceknek ünnepléskor és jeles alkalmakkor feltétlenűl javasolt.
Szóval, adódik a kérdés: ez, vagy maradjon a hagyományos pezsgő?
Hozzávalók: vegyük a világ egyik legritkább és legdrágább kávéját, ami nem mellesleg egy „palm civet” nevű macskaféle ürülékéből készítenek és kb. 600 dollárba kerül, aztán gondoljunk egy nagyot és tegyünk belőle egy Imperial stout típusú sörbe, majd kezdjük el árulni Mikkeller Beer Geek Brunch néven jó drágán.
Van egy dolog, amit általában nem szeretünk, mégpedig hogy meleg a sörünk. De van, amikor muszáj melegen inni a sört, mert kifejezetten erre készült. Vagy mert annyira hideg van és forró alkoholra vágyik szervezetünk.